Szociális és Munkaügyi Minisztérium

TÁJÉKOZTATÓ A SZOCIÁLIS TÖRVÉNY MEGÚJÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ MUNKÁLATOKRÓL

 

 

A Kormányprogram egyik hangsúlyos célja az ún. "jóléti fordulat" elérése.

 

Ennek megvalósítása egyrészt a régóta elmaradt és a koalíciós pártok által megígért jövedelempolitikai intézkedések révén teljesült. A közszolgálati bérek, a sajátjogú, az özvegyi és méltányossági nyugdíjak, a társadalmi jövedelmek (köztük a családi pótlék), a különféle diákjóléti támogatások széleskörű felemelése, valamint mindezek reálértékének a megőrzése; emellett a minimálbér adójának visszaadása; a gyermekek után járó és a lakáscélú adókedvezményeknek az alacsony jövedelműek körében való megőrzése; az idős földtulajdonosok életjáradék-programja, és más intézkedések - mindezek együttesen jelentős, tartósan ható eredmények.

 

A jóléti fordulat ugyanakkor nemcsak a jövedelmek nagy volumenű kiáramlását jelentette, hanem egy tudatosan vállalt, programszerű korrekciót is, a jövedelem-újraelosztásban érvényesülő értékrendben. A kormány fordulatszerűen megváltoztatta azt az előző ciklusra jellemző gyakorlatot, amely a rászorulóknak, a szegényeknek fajlagosan (és gyakran nominálisan is) kevesebb kompenzációt, ellátást juttatott, mint a magasabb jövedelműeknek.

 

A jóléti fordulatnak ez a korrekciós jellege a kormánykoalícióval politikailag rokonszenvezőknél és az érintetteknél is jóval szélesebb körben találkozott az emberek igazságérzetével és támogatásával. Ennek a határozott értékválasztásnak nyilván érvényesülnie kell a ciklus egészében, így különösen a mostani (a takarékosabb, a felhalmozást és egyes makrogazdasági mutatók javítását szolgáló) időszakot követően.

 

A jóléti fordulat céljai mindenekelőtt az időarányos munkatervi feladatok megoldása révén teljesülnek. Történtek már eddig is fontos fejlesztések (például a hajléktalanok ellátásában), és vannak tervben nagyjelentőségű rendszer-innovációk is (ilyen például az un. Gondoskodás-biztosítás kidolgozása). Az ilyen fejlesztéseket segítik elő az Európai Unió által követett célokhoz való igazodás olyan programjai is, mint a Nemzeti Fejlesztési Terv megfelelő részei, és a "Közös Memorandum a Társadalmi Befogadásról" ["Joint Inclusion Memorandum" = JIM ]
Mindezek mellett, az elmúlt időszakban világossá vált, hogy a jóléti fordulatnak, sőt a jóléti rendszerváltásnak a sikeréhez nélkülözhetetlen a szociális védelmi rendszer működésének megújítása is.

 

Olyan célok eléréséről van szó, mint a jogi szabályozás világossága, összhangja és egzaktsága; az intézmények működésének az emberek igényeihez igazítása; az igazgatási és az ügyintézési eljárásokban a szakmai színvonal, a jogszerűség, a demokratikus és minőségi kontroll garantálása; a gyakorlati teljesítményekhez és az ellátások minőségéhez igazított finanszírozási rendszer érvényesítése; az adatkezelés és a tájékoztatás lényeges megjavítása.

 

Mindezek a jóléti politika megvalósításának olyan feltételei és keretei, melyek az ellátások értékével, a szolgáltatások terjedelmével egyenrangú követelmények, és teljesítésétől a szociális védelem hatékonysága - a jövedelmi arányok, az ellátások színvonala és szándékolt célzottsága mellett -, jelentős mértékben függ.

 

Noha a Kormányprogram nem tartalmazza nevesítetten ennek a törvénynek a megújítását, a minisztérium és a kormány egyaránt időszerű feladatnak tartja a jóléti rendszer egyfajta - nevezzük így - "civilizációs dimenziójá"-nak a megújítását is amely nélkül az egyes programba vett intézkedések hatása is eltompulhat, és a meglévő szociális védelmi rendszerünk még jobban eltávolodhat a valós társadalmi problémáktól.

 

Jogi, intézményi, igazgatási átalakításról, a működésmód, a finanszírozás és a jogosultságok korszerűsítéséről, a valóban szektorsemleges partnerség tisztázott feltételeinek harmonizációjáról, egyfajta "szociális mechanizmus-reformról" van itt szó.

 

S mindehhez nem elég a (sikeresen befejezett) EU-jogharmonizáció, hanem az uniós tagsággal célszerűen összehangzó kategóriák, elvek, normák, célzottabb szabályozás és egzaktabb számbavétel, bevezetése demokratikusabb gyakorlat előmozdítása sem halasztható, elemi érdek.

 

A szociális szempontból hátrányos helyzetű, rászorult személyek, családok helyzetével több törvény is foglalkozik. Köztük a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény - röviden: a "Szociális Törvény" -, a szociális védelem területének központi jelentőségű jogszabálya. Alapvető szerepe van a szolidáris alapon nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások és személyes szolgáltatások meghatározásában, valamint az ezekhez kapcsolódó igazgatási rendszer szabályozásában.
Az idén éppen 10. évébe lépő Szociális Törvény a rendszerváltozás első évtizedének fontos új intézménye lett, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az átalakulással járó súlyos társadalmi terhek elviselőbbek legyenek.

 

Ugyanakkor - nyilván a felgyorsult változások következtében -, mára ez a törvény (a hozzá kapcsolódó jogszabályokkal együtt) sok szempontból nem kielégítő, és még kevésbé várható, hogy lényeges változtatások nélkül, a belátható távlatokban megfelelő keretet adhat az új szociális problémák adekvát kezeléséhez, a társadalmi kirekesztődés megakadályozásához, az EU-tag Magyarországon.

 

Nincs helye a törvény történetietlen kritikájának, ellenkezőleg: a Szociális Törvény nyomán kialakult gyakorlat is hozzájárult ahhoz, hogy most - a tapasztalatok széles körű értékelése és a kihívások számba vétele alapján -, megújítsuk a szolidaritási alapú ellátások, szolgáltatások szabályozási kereteit.

 

 

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium ezért önálló programot indított az elmúlt hónapokban "A Szociális Törvény Lehetséges Megújítása, és a Szociális Igazgatás Demokratikus, Távlatos Fejlesztése" címmel.

A program rövidített elnevezése ("SZOLID Projekt") kifejezi, hogy itt a szolidaritási elven biztosított ellátásokat és szolgáltatásokat szabályzó, központi jelentőségű törvény megújítása a cél.
És bár egyfelől a társadalombiztosítási, másfelől a munkaerőpiaci viszonyokhoz kapcsolódó jogszabályok sok szálon kötődnek a szociális ellátások világához, azok megújítását e munka közvetlenül nem tűzte ki célul. Sőt, bevallottan nem feladata ennek a projektnek a többi határterületi jogszabály módosításának kidolgozása sem. De az igen, hogy teremtsen harmóniát projekt a határterületi reformokkal, s ha kell, tegyen ajánlásokat más érintett jogszabályok célszerű változtatására.

 

Bár ez a munka közvetlenül nem foglalkozik a kormány jóléti politikájának főbb intézkedé-seivel, az egyes ellátások mértékének megváltoztatásával, de több ponton érinti a szociális védelmi rendszer működését, teljesítményét, és némely ellátások és szolgáltatások átrendezésével is járhat.

A SZOLID Projekt nevesített feladata, hogy - a szokásos törvény-előkészítő kormányzati előterjesztések megalapozása mellett -, dolgozzon ki egy un. "zöld könyvet", ami nem más, mint egy kismonográfia méretű szakértői vitaanyag a Szociális Törvény tervezett módosítása megalapozásához.

 

Ezt a szakszerűen, de közérthetően megfogalmazott "zöld könyvet" nyomdai úton és az interneten is hozzáférhetővé tesszük, és ez fogja megalapozni a nyilvános vitákat a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, civil fórumok, egyházi és politikai tényezők körében, valamint a közmédiákban. Így 2004 második negyedévétől kezdve több hónapon át széleskörű polémia folyhat a szakértői anyagok, háttértanulmányok, modellszámítások készítésével, a tárca egyeztetésekkel és kodifikációs munkálatokkal párhuzamosan.

 

Jelenleg több irányban folynak az előkészületek, melyeket még hangsúlyozottan műhelymunkának tartunk.

 

Egyrészt szakértői csoportokban dolgozunk. Tematikus "vegyesbizottságokban" folynak szakértői elemzések a hozzáférhető szakmai és igazgatási források feldolgozásával, új tanulmányok kidolgozásával és megvitatásával. Külön módszertani team foglalkozik a különféle intézményi, ellátási és finanszírozási, igazgatási és statisztikai adatok hazai és nemzetközi adatigényeknek egyaránt megfelelő rendezésével, értékelésével, az adatkezelés korrektségének és megújításának megalapozásával.

 

Másrészt kerekasztal-beszélgetések sorozatát szervezzük az ország minden részében, egyelőre elsősorban a területen dolgozó kollégák körében, hogy összegyűjtsük a tapasztalataikat, véleményüket, kritikáikat, javaslataikat. Ezt a módszert a tudományos munkákkal egyenrangú, nélkülözhetetlen forrásának tartjuk. Az elmúlt hetekben már húsznál is több ilyen kötetlen konzultáción vettünk részt, melyen csaknem háromszáz kollégával folytattunk protokollmentes szakmai beszélgetést. Sikerült megszólítani

 

(a) az önkormányzati, civil, egyházi és [non-profit vagy for-profit] vállalkozói keretek közt működő intézmény-fenntartókat;
(b) a legkülönbözőbb településeken személyes szolgáltatásokat nyújtó intézményekben dolgozó tapasztalt vezetőket és
(c) sokféle segítő szakma képviselőjét.

 

Egyelőre mindenkit arra kértünk, hogy a személyes véleményét mondja el és jeleztük, hogy az intézményes érdekegyeztetésre - a kialakított javaslatok, alternatívák alapján - természetesen külön lesz alkalom.

 

Végül az eddigiek alapján már körvonalazódott néhány fontos kutatási feladat is, amiknek az elvégzésére természetesen pályázatokat írunk ki a közeljövőben.

 

 

A munka jelenlegi szakaszának alapjául a Program Koordináló Tanácsa kiinduló téziseket  dolgozott ki. Ezeket a napokban néhány közismert szakmai jellegű internetes honlapon  is közzétesszük. A hozzászólásokat ezekhez is gyűjtjük, feldolgozzuk, míg a téziseket föl nem váltja a megfelelő honlapokon "zöld könyv".

 

 

A SZOLID Projekt végeredménye egy olyan dokumentum-sorozat, ami tartalmazza a Szociális Törvényre vonatkozó minden fontos dokumentumot és háttértanulmányt.

 

Ezek a következők:
1 a törvénymódosítás szövegtervezete;
2 a törvénymódosításhoz tartozó indoklás tervezete;
3 a javasolt törvénymódosítás elfogadásának várható
 3.1. társadalmi,
 3.2. gazdasági és
 3.3. (ágazati) humánpolitikai
 3.4. következményeit (az elvárható hatásvizsgálat eredményeit)tartalmazó tanulmányok;
4 a Szociális Törvény módosításához ajánlott további jogszabály-módosításokra vonatkozó ajánlások, javaslatok;
5 a törvényjavaslat bevezetésére vonatkozó intézkedési terv javaslat (a kormányzat, az EszCsM és a partner-szervezetek feladataira és optimális együttműködésére tekintettel);
6 a törvénymódosítást megalapozó és azt kísérő kommunikációs programra vonatkozó javaslatot.

 

A javaslat minden bizonnyal tartalmazhat hosszú, több éves átmenetet, és/vagy többlépcsős törvénymódosítást is.

 

A munkát úgy kell folytatnunk, hogy a Kormány a megújult törvény (szolidaritási alaptörvény)